A haszonállatok intelligenciája

A disznók nagyon játékosak és egyben ravaszak is – egy finom falatért képesek egyszerű feladatokat végrehajtani. Reagálnak a nevükre. A tudósok úgynevezett tükörtesztet végeztek rajtuk, amely az öntudat meglétét vizsgálja. Először megfigyelhetik magukat a tükörben. Ezután a kutatók egy pontot rajzolnak a homlokukra. Ha megpróbálják letörölni, az azt jelenti, hogy felismerik: saját magukat látják. Ezt a tesztet embereknél csak körülbelül kétéves gyerekek teljesítik. A kutyák és macskák eddig nem mentek át rajta.

A tehenek kifinomult társadalmi hierarchiával rendelkeznek. A csordában van egy „vezető”, aki meghatározza a többiek viselkedését. Kíváncsiak – ha valami új jelenik meg, a vezető egyedek mennek elsőként felfedezni. Egy új tehénnek kapcsolatokat kell kialakítania, hogy a csorda befogadja. Kiváló a memóriájuk – felismerik az ismerős arcokat, emlékeznek a legjobb legelőkre és az itatóhoz vezető útra. A csordában erős barátságokat alakítanak ki, és a kedvenc „társaik” közelében maradnak.

A tyúkok meg tudnak oldani rejtvényeket és egyszerű játékokat. Már a tojásokon ülve kommunikálnak a még meg nem született csibéikkel, és a kicsik megjegyzik anyjuk hangját. Kikelés után az anyjuk védi őket a ragadozóktól, és megtanítja őket felismerni az ehető dolgokat, az ellenségeket és a csapat szociális szabályait. Már kétnapos csibék is képesek felfogni, hogy egy tárgy akkor is létezik, ha nem látják – ez az úgynevezett tárgyállandóság. Az embereknél ez a képesség csak hat hónapos kor körül jelenik meg.

A juhokat gyakran a legbutább haszonállatoknak tartják, pedig ez nem igaz. Felismerik az arcokat, érzékelik az érzelmeket (például a mosolyt, mint az öröm jelét). Ha hiányzik egy társ a csordából, tudják, ki az. Az emberi megjelenés változásai – például új frizura vagy smink – nem zavarják meg őket, akkor is felismernek. Felismerik a pásztorkutyájukat, és akár 50 másik juh arcára is emlékeznek. És ha valaki bántja őket, akár több mint két évig is emlékeznek rá!

A kecskék nemcsak aranyosak, hanem nagyon okosak is. A tudósok olyan feladványt adtak nekik, amit eredetileg főemlősöknek szántak – meg kellett húzniuk egy kötelet, amely működésbe hozott egy kart, amit aztán a szájuk segítségével felemeltek. Tíz hónappal később ugyanezt a feladatot újra eléjük tették – és még gyorsabban megoldották. Kíváncsiságuk révén gyakran hozzájutnak a legfinomabb falatokhoz – például a marokkói kecskék megtanultak fára mászni, hogy elérjék a zamatos ágakat.