Aftás száj- és körömfájás

A fertőzés kezdetén az érintett állatok levertté válnak, lázasak lesznek, csökken a tejtermelésük, és kevesebbet esznek. Rövid időn belül folyadékkal teli hólyagok jelennek meg a szájukban, a végtagjaikon és az emlőik környékén. A hólyagok körülbelül egy nap múlva kifakadnak, és fájdalmas, nyílt sebekké alakulnak. A fájdalom miatt az állatok sántítanak, nehezen esznek, és erősen nyálzanak – innen ered a betegség neve: száj- és körömfájás. A sertéseknél jellemzően a lábakon, míg a szarvasmarháknál főként a szájüregben figyelhetők meg a tünetek.

A száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, magas megbetegedési aránnyal, de alacsony halálozással. Kétféle úton terjedhet – közvetlen érintkezéssel a fertőzött állatok között, vagy közvetve járművek, eszközök, ruházat, illetve állati termékek által. A leggyakoribb fertőzési mód a vírustartalmú levegő belélegzése. A vírus kedvező időjárási körülmények között több tíz kilométert is megtehet a levegőben. A legtöbb vírust a sertések bocsátják ki. A betegség emberre nem jelent veszélyt.

A lappangási idő – vagyis a fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti idő – 1 és 14 nap között változhat, leggyakrabban 2–6 nap. Fontos tudni, hogy a fertőzött állat már két nappal a tünetek jelentkezése előtt is ürítheti a vírust. A tejben a vírus akár négy nappal a tünetek előtt is kimutatható. Ezért gyanú esetén az állatot azonnal el kell különíteni. Ha a fertőzött egyed a többi között marad, a betegség gyorsan elterjedhet az egész állományban.

A megelőzés alapja a szigorú higiéniai szabályok betartása, különösen az, hogy különböző gazdaságok állatai ne érintkezzenek egymással – hasonlóan ahhoz, ahogy az emberek esetében a COVID-járvány idején történt. Az Európai Unióban a száj- és körömfájás elleni megelőző védőoltás alkalmazása tilos. A betegségnek nincs specifikus kezelése. Az egyetlen hatékony intézkedés a betegség terjedésének megakadályozására az összes fogékony állat leölése a fertőzési gócban és az azt körülvevő védőkörzetben. (A fertőzési góc az a hely, ahol a fertőzést megerősítették; a védőkörzet pedig 3–10 km sugarú kör a gócpont körül.)