Cukorbetegség állatoknál

Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, amely a vércukorszintet szabályozza. Olyan, mint egy kulcs, amely kinyitja a sejteket, hogy a glükózt energiaként tudják hasznosítani. Ha a vérben túl sok cukor kering, ezt hiperglikémiának nevezzük. A szervezet erre úgy reagál, hogy a hasnyálmirigy inzulint bocsát ki, amely csökkenti a glükóz szintjét. Hiperglikémia általában étkezés után jelentkezik, míg hipoglikémia (alacsony vércukorszint) éhezéskor fordulhat elő. Mindkét állapot veszélyes a szervezetre, és ha a test nem képes önállóan szabályozni, akkor kívülről kell segítenünk. A kutyák esetében a normális vércukorszint 3,5–6 mmol/l, míg macskáknál akár 8 mmol/l is lehet.

Az 1-es típusú cukorbetegség inzulinhiány következménye, amelyet ismeretlen okok vagy a hasnyálmirigy-gyulladás (pankreatitisz) válthat ki. A betegség kialakulását elősegítheti a kortikoszteroidokkal történő helytelen kezelés is. A leginkább hajlamos fajták közé tartoznak a szamojéd, a yorkshire terrier és a tibeti terrier. Ezzel szemben arany retrievereknél, német juhászoknál vagy boxereknél ez a betegség szinte soha nem fordul elő.

A cukorbetegség leggyakrabban középkorú vagy 7 évnél idősebb kutyáknál alakul ki, és statisztikailag gyakrabban fordul elő nőstényeknél, mint hímeknél. A 2-es típusú cukorbetegség ritkább. Ilyenkor a szervezet ugyan termel inzulint, de a sejtek nem reagálnak rá megfelelően. Ez a típus főként elhízott állatoknál fordul elő.

A legjellemzőbb tünetek az ún. PU/PD-szindróma – vagyis poliuria (fokozott vizelés) és polidipszia (fokozott folyadékbevitel). Emellett jelentkezhet kiszáradás, étvágytalanság, fogyás, levertség és hányás. Előfordulhatnak görcsök és húgyúti fertőzések is. A cukorbeteg állatok vizeletében gyakran kimutatható a cukor, ami ideális táptalaj a baktériumok szaporodásához.

Ha az állatorvos vér- és vizeletvizsgálat alapján cukorbetegséget diagnosztizál, a kezelést azonnal el kell kezdeni. A betegség ugyan nem gyógyítható meg teljesen, de megfelelő kezeléssel a tünetek jelentősen enyhíthetők. A terápia alapja a megfelelő diéta és szükség esetén az inzulin adagolása. Az inzulint injekció formájában kell beadni, általában napi egyszer vagy kétszer – a gyakoriság az állat reakciójától és a gazda együttműködésétől függ.

A kezelés kezdetén a lehető legkisebb terápiás dózissal indulnak, majd szükség esetén fokozatosan emelik az adagot. A kezdeti fázisban rendszeresen ellenőrizni kell a vércukorszintet, ideális esetben 3–7 naponta az állatorvosnál. Tapasztalt gazdák azonban idővel otthon is képesek megmérni a glükózszintet.