Gyomorfekély lovaknál

A ló gyomra a testméretéhez képest viszonylag kicsi – egy nagy ló gyomrának átlagos térfogata körülbelül 15 liter. Úgy alakult ki, hogy szinte folyamatosan emésszen és kis mennyiségű tápanyagot dolgozzon fel. Emiatt a gyomorban folyamatosan termelődik gyomornedv, amely sósavat és más emésztő savakat tartalmaz. A ló gyomra két részre osztható – a mirigy nélküli (felső) és a mirigyes (alsó) részre. A mirigy nélküli rész nem rendelkezik saját savvédelmi mechanizmussal, ezért folyamatos nyáltermelésre van szükség, amely a rágás során keletkezik. A nyál lúgos kémhatású, így semlegesíti a savakat és védi a gyomor érzékeny felső részét. A felső rész pH-értéke 5–7, míg az alsó részé 2–4. A lovak természetes környezetben napi akár 16 órát is legelnek, vagyis szinte folyamatosan esznek. Ha nem jutnak takarmányhoz, a gyomor savtartalma jelentősen megnő. A fekélyek leggyakrabban akkor alakulnak ki, amikor a gyomorsavak érintkeznek a védtelen, mirigy nélküli résszel. A kockázat különösen magas éhgyomorra végzett edzés esetén, amikor a mozgás hatására a savak fröccsennek a gyomor felső részére.

A klinikai tünetek súlyossága lovanként eltérő lehet. A tünetek intenzitása nem mindig felel meg a betegség súlyosságának – egyes lovak kifejezett tüneteket mutatnak, miközben a gasztroszkópia csak enyhe elváltozásokat tár fel, vagy éppen fordítva.

A leggyakoribb tünetek közé tartozik a csökkent étvágy, a takarmány elutasítása, a fogyás, a testsúlyvesztés, valamint a nyugtalanság és ingerlékenység. Gyakran előfordul vizes hasmenés és rendszertelen bélsárürítés. A ló hasi fájdalmat jelezhet azzal, hogy forog, hempereg, rúg, vagy nyugtalanul viselkedik. Jellemző tünet még a gyakori ásítás, üres rágómozdulatok, savanyú szájszag és fogcsikorgatás. A teljesítmény csökkenése is megfigyelhető – a lovak nem szívesen dolgoznak a kellemetlen érzés és az energiahiány miatt, amit a csökkent takarmányfelvétel okoz. Etetés után előfordulhat, hogy lefekszenek, hogy részben enyhítsék a fájdalmat. További lehetséges tünet a viselkedés megváltozása, például idegesség, önsértés vagy agresszivitás.

A gyomorfekély és más, a felső emésztőszakaszt érintő betegségek gastroszkópiával diagnosztizálhatók. A vizsgálatot enyhe szedálásban végzik. A gastroszkóp egy kb. 3 méter hosszú, hajlékony, optikai szálas kamera, amelyet az egyik orrlyukon keresztül vezetnek be, majd áthalad a vak tasakon, garaton, gégefőn és nyelőcsövön, egészen a gyomorig. Miután a készüléket a gyomorba juttatják, azt levegővel kissé felfújják, hogy teljes körű vizsgálat legyen lehetséges. A vizsgálat körülbelül 20 percig tart, és a lovak általában jól tűrik. A gastroszkópia előtt a lónak legalább 12 órán át nem szabad ennie, és 3 órán át nem kaphat vizet. Az etetést és itatást a szedálás hatásának elmúlása után, általában 30 percen belül lehet újra megkezdeni.