Hogyan kezdjük el a kecsketartást?

Az ideális létszám 12–13 egyed. Egy ilyen nagyságú állományban már kialakul a stabil hierarchia és a szociális kapcsolatok, ami az állatok általános jólétéhez vezet. A kecskék azonban még kisebb létszám esetén is ragaszkodnak a csapathoz – ha csak egyet tart, az egy másik állathoz vagy egy emberhez fog kötődni. Ha ez nem történik meg, a kecske lelki problémákkal küzdhet, ami kihat a fizikai egészségére is. Elveszítheti az étvágyát, sokat fekszik és apatikussá válik. Hosszabb idő elteltével akár el is pusztulhat.

Az állományban az ideális összetétel több nőstény (gida) és egy hím (bak). A bak természetes úton termékenyíti meg a nőstényeket, így nincs szükség mesterséges megtermékenyítésre. Az újszülött gidákat értékesítheti, vagy a nőstényeket tovább tarthatja. Fontos azonban figyelni a beltenyésztés elkerülésére!

Ha nem szeretnénk, hogy a bak fedezze a nőstényeket, kasztrálhatjuk. Általában azonban ajánlott egy bak jelenléte az állományban, mert nyugodtabbá teszi a kecskéket. Ha csak hústermelés céljából szeretne kecskéket tartani, érdemes inkább herélt bakokat választani (ún. capy-kat), mivel ezek jobban hasznosítják a tápanyagokat és gyorsabb súlygyarapodást érnek el.

A fajta kiválasztása attól függ, hogy milyen célra szeretnénk kecskéket tartani – tejtermelésre, húsra vagy házikedvencként. Számos fajta létezik, és a választás teljesen egyéni döntés. A legtöbb kecskefajta könnyen tartható és barátságos természetű.

Húshasznú fajták: A hústermelésre tenyésztett kecskék közé tartozik például a búr kecske, amely nagy testalkatú. A bakok elérhetik a 80–100 kg, míg a nőstények 60–75 kg súlyt. A napi súlygyarapodás 180–250 g lehet. Egy másik példa a Wallisi feketenyakú kecske, amely kombinált fajta, ezért kisebb súlyú. Hústermelésre alkalmas még a vörös szokoto kecske és a kameruni kecske is.

Tejhasznú fajták: Ahogy a nevük is mutatja, ezek a kecskék tejtermelésre a legalkalmasabbak. Itt említhetjük a fehér rövidszőrű kecskét, amely lehet szarvalt vagy szarvatlan. A bakok elérhetik a 70–90 kg, míg a nőstények 55–70 kg súlyt. Tejtermelésük akár 1000 kg tejet is elérhet egy laktációs időszak alatt, és termékenységük 180–200% között mozog. Egy másik ismert tejtermelő fajta a barna rövidszőrű kecske, amely körülbelül 10 kg-mal könnyebb, de valamivel termékenyebb. Ide tartozik még a szánentáli kecske, toggenburgi kecske, anglonúbiai kecske és türingiai erdei kecske.

Törpe kecskék: Ezeket elsősorban kertgondozásra, társállatként vagy hobbi célra tartják. Ide tartozik például a holland törpekecske, amely kicsi méretével és változatos színvilágával ismert. Ezek a kecskék 15–23 kg súlyúak, de a bakok akár 40 kg-ot is elérhetnek. Egy másik példa a kameruni törpekecske, amely mindkét nem esetében 25 kg körüli súlyú. Erős testfelépítéséről és rövid lábairól ismert.

A legfontosabb a megfelelő ól és kültéri menedék, amely elegendő helyet biztosít az állatoknak. Az alom biztosítja a kényelmüket és a megfelelő jóléti feltételeket. A kifutónak biztonságosnak kell lennie, hogy megakadályozza az állatok kiszökését és a ragadozók bejutását.

A kecskékkel való manipulációhoz (például egészségügyi ellenőrzés, fejés vagy körömvágás) különféle rögzítő eszközök szükségesek. Alapvető felszerelés továbbá az etető, szénarács és itató, hogy biztosítva legyen a folyamatos vízellátás.

A kecskék napjuk 2/3 részét táplálékkereséssel és rágással töltik. Az étrend alapját a térfogati takarmányok képezik (széna, zöldtakarmány, szilázs, szenázs, szalma), amelyhez szemes takarmányt adhatunk (zúzott gabona, zab, árpa, búza vagy kukorica). Emellett kész takarmánykeverékeket is használhatunk.

Nem szabad megfeledkezni a vitaminok és ásványi anyagok pótlásáról sem. Ezt vitamin- és ásványianyag-nyalósókkal lehet biztosítani. Az immunrendszert C-vitaminnal erősíthetjük, az emésztést pedig sörélesztővel vagy fokhagyma-kiegészítőkkel javíthatjuk.

A laktáló kecskék napi vízfogyasztása akár 10 liter is lehet. Fontos a rendszeres vízpótlás és annak tisztán tartása, mivel a kecskék híresek arról, hogy nagyon érzékenyek a víz minőségére.

Ahogyan a lovaknak patái nőnek, úgy a kecskék körmei is folyamatosan növekednek, ezért rendszeres gondozásra van szükség. Az ideális időköz 3–4 hónap, de problémák esetén (tályog, törékenység, sántítás) ennél gyakrabban is szükséges lehet. Ajánlott a körömápolás előtt fertőtlenítő lábfürdőt alkalmazni. A körömvágáshoz különböző ollók, csipeszek vagy kések használhatók. Intenzívebb ápolás esetén alkalmazhatók tinktúrák, kátrányok, kötések vagy tapaszok is.