Hogyan öntözzük helyesen a kertet a forró napokon, és hogyan takarékoskodjunk a vízzel?

Az öntözésre a kora reggeli órák a legalkalmasabbak, amikor a talaj még hűvös, és a víz nem párolog el túl gyorsan. Így a növényeknek elegendő idejük van felszívni a nedvességet, mielőtt a hőmérséklet emelkedni kezd.

Este is öntözhetünk, lehetőleg napnyugta után. Ilyenkor azonban célszerű a vizet közvetlenül a gyökerekhez juttatni, és kerülni a levelek felesleges benedvesítését. A nedves növények ugyanis éjszaka hosszabb ideig maradnak nyirkosak, ami kedvező feltételeket teremthet egyes gombás betegségek kialakulásához.

A déli órákban és a nap legmelegebb időszakában történő öntözés a legkevésbé hatékony. A víz jelentős része gyorsan elpárolog, így jóval kevesebb jut el a gyökerekhez.

Gyakori hiba, hogy mindennap csak rövid ideig locsoljuk meg az ágyások felszínét. Ilyenkor a víz csupán a talaj felső rétegébe jut el, ezért a növények sekély gyökérzetet fejlesztenek. Ez szárazság és magas hőmérséklet esetén sokkal sérülékenyebbé teszi őket.

Jobb, ha ritkábban, de bőségesebben öntözünk, hogy a nedvesség mélyebbre hatoljon a talajban. A gyökerek így lefelé növekednek, ahol a talaj hosszabb ideig nedves marad. Az ilyen növények jobban viselik a rövidebb száraz időszakokat, és kevésbé függenek a mindennapos öntözéstől.

A vízigény mindig függ a növény fajtájától, korától, az időjárástól és a talaj típusától. A könnyű, homokos talaj gyorsabban kiszárad, míg a nehezebb, agyagos talaj hosszabb ideig megtartja a nedvességet. Öntözés előtt ezért ellenőrizzük a talajt néhány centiméterrel a felszín alatt. Ha még mindig nedves, az öntözéssel várhatunk.

Öntözéskor igyekezzünk a vizet minél közelebb juttatni a növény tövéhez. A levelek és a környező területek locsolása kevésbé hatékony, mert a víz egy része elpárolog, vagy olyan helyre kerül, ahol a növény nem tudja hasznosítani.

Praktikus megoldások lehetnek:

• keskeny kifolyócsővel ellátott öntözőkannák,
• csepegtető öntözőrendszerek,
• fákhoz használható öntözőzsákok,
• szabályozható vízsugarú tömlők,
• a növények között elhelyezett szivárogtató tömlők.

A csepegtető öntözés lassan, közvetlenül a gyökérzónába juttatja a vizet. Ezáltal csökkenti a párolgás, a szél és a talaj felszínén történő elfolyás okozta veszteségeket.

A vízfogyasztás csökkentésének egyik legegyszerűbb módja a mulcsozás. A mulcsréteg védi a talajt a közvetlen napsütéstől, csökkenti a víz párolgását, és segít egyenletesebb hőmérsékletet fenntartani a gyökerek körül. Emellett visszaszorítja a gyomnövényeket is, amelyek szintén vizet vonnának el a termesztett növényektől.

Mulcsozáshoz használhatunk például:

• levágott és kissé megszárított füvet,
• szalmát,
• faaprítékot,
• fakérget,
• lehullott leveleket,
• érett komposztot.

A mulcsot már megöntözött talajra terítsük. A zöldséges ágyásokban körülbelül 5–7,5 centiméter vastag szervesanyag-réteg lehet megfelelő. A mulcsot azonban ne halmozzuk közvetlenül a növények szára vagy a fák törzse mellé, mert ott túl sok nedvességet tarthat vissza.

Az esővíz kiválóan alkalmas a kert öntözésére, és összegyűjtésével csökkenthetjük az ivóvíz felhasználását. Elég egy hordót vagy nagyobb tartályt az ereszcsatorna kifolyója alá helyezni, majd a vizet csapadékmentes időszakokban felhasználni.

A tartályt érdemes lefedni, hogy ne kerüljenek bele szennyeződések, levelek vagy kisebb állatok. A fedél a szúnyogok elszaporodását is korlátozza. Nagyobb tartály esetén praktikus lehet egy leeresztőcsap vagy szivattyú, amely megkönnyíti az öntözőkannák megtöltését és a locsolótömlő csatlakoztatását.

A forró napokon különösen figyeljünk a frissen elültetett növényekre. Gyökérzetük még nem fejlődött ki teljesen, ezért nem képesek a talaj mélyebb rétegeiből vizet felvenni.

Gyakoribb öntözést igényelnek továbbá:

• a virágzás és termésképzés időszakában lévő zöldségek,
• a cserepekben és balkonládákban nevelt növények,
• a fiatal fák és cserjék,
• a frissen kialakított ágyások,
• a sekély gyökérzetű növények.

A cserepes növények forró és szeles időben nagyon gyorsan kiszáradhatnak, ezért állapotukat mindennap ellenőrizzük. Egy rövid nyári zápor után sem biztos, hogy a föld megfelelően átnedvesedik, mert a kevés víz gyakran csak a felszínt nedvesíti meg.

Ezzel szemben a kifejlett fák, a mélyen gyökerező cserjék és a szárazságtűrő évelők rendszerint hosszabb időszakokat is kibírnak öntözés nélkül. Ha mégis megöntözzük őket, inkább lassú és alapos öntözést alkalmazzunk, ne pedig mindennap kis mennyiségű vizet.

A gyomnövények nemcsak tápanyagokat, hanem vizet is fogyasztanak. Ha száraz időszakban hagyjuk elgyomosodni az ágyásokat, a termesztett növényeknek osztozniuk kell a rendelkezésre álló nedvességen. A rendszeres gyomlálás ezért nemcsak rendezetten tartja a kertet, hanem a teljes vízfogyasztást is csökkenti.

A gyomokat eső vagy öntözés után a legegyszerűbb eltávolítani, amikor a talaj puhább, és a gyökereket könnyebben ki lehet húzni teljes egészükben.

A megsárgult gyep nem feltétlenül károsodott véglegesen. Szárazság idején nyugalmi állapotba kerülhet, majd a csapadékosabb időjárás visszatérésével újra kizöldülhet. Ezért nem szükséges mindenáron tökéletesen zölden tartani az egész gyepet.

Ha öntözzük a gyepet, ugyanúgy járjunk el, mint az ágyások esetében: ritkábban, de alaposan. A mindennapos, felszínes locsolás elősegíti a talajfelszínhez közeli gyökérzet kialakulását, és növeli a gyep további öntözéstől való függőségét.

A forró napokon elsősorban az alábbi hibákat érdemes elkerülni:

• öntözés a nap legmelegebb időszakában,
• mindennapos, felszínes locsolás,
• a víz levelekre irányítása a gyökerek helyett,
• minden növény azonos mennyiségű vízzel történő öntözése,
• erős vízsugár használata, amely kimossa a talajt,
• öntözés a talaj nedvességtartalmának előzetes ellenőrzése nélkül,
• a talaj mulcs nélkül hagyása,
• öntözés erős szélben.

A helyes öntözés nem a lehető legnagyobb mennyiségű vízről szól, hanem annak hatékony felhasználásáról. Öntözzünk kora reggel, a vizet közvetlenül a gyökerekhez juttassuk, és hagyjunk időt a talajnak, hogy fokozatosan felszívja. Mulcs, esővíz és csepegtető öntözés segítségével jelentősen csökkenthetjük a felesleges vízveszteséget.

Az eredmény egészségesebb kert, ellenállóbb növények és kevesebb idő, amelyet mindennapos öntözéssel kell töltenünk.