Hogyan takarmányozzuk az állatokat ősszel? Készítse fel őket a hidegebb időszakra

A nyár végén érdemes minden állatra valamivel nagyobb figyelmet fordítani. Optimális a testsúlya? Nem fogy? Probléma nélkül mozog, és egészségesnek tűnik? A testkondíció rendszeres ellenőrzése lehetővé teszi, hogy a problémákat még azelőtt észrevegyük, hogy azok a hideg időjárás miatt megnövekedett energiaigénnyel együtt súlyosbodnának.

Az ősz egyben a nagyobb nedvesség és a sár időszaka is. Ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni a körmöket és a patákat, valamint biztosítani az állatok számára, hogy száraz felületen is tartózkodhassanak. A tartósan nedves környezet hozzájárulhat a végtagproblémák kialakulásához és az általános komfortérzet romlásához. Figyeljen a köhögésre, az orrfolyásra, az apátiára vagy más viselkedésbeli változásokra is. Az állatokkal való mindennapos kapcsolat gyakran a legjobb lehetőség arra, hogy egy kisebb problémát időben észrevegyünk.

Az őszi gondozás része lehet az adott állatfajtól és tartási módtól függően a paraziták ellenőrzése is. Az esetleges féregtelenítést vagy más állatorvosi beavatkozást azonban célszerű célzottan, a tényleges szükségletek és az állatorvos ajánlása alapján elvégezni.

A zöld legelő az ősz elején még mindig csábítónak tűnhet, tápértéke azonban fokozatosan csökken. A hidegebb idő beköszöntével az állatoknak több energiára van szükségük a testhőmérséklet fenntartásához is. Ezért fontos folyamatosan figyelemmel kísérni kondíciójukat és takarmányfelvételüket, és szükség esetén megkezdeni a kiegészítő takarmányozást.

Az alapot az adott állatfajnak megfelelő, jó minőségű tömegtakarmánynak kell képeznie. A szénát vagy szenázst megfelelően kell tárolni, penésztől és romlásra utaló jelektől mentesen. Szükség esetén a takarmányadag megfelelő energiadús takarmánnyal, valamint ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó kiegészítőkkel egészíthető ki. Univerzális takarmányadag azonban nem létezik – más igényeik vannak a juhoknak, mások a kecskéknek, a szarvasmarháknak vagy a sertéseknek, és fontos tényező az állat kora, kondíciója és hasznosítása is.

Az ősz kezdete ezért a készletek ellenőrzésére is megfelelő időszak. Jobb már most kideríteni, hogy a széna nem lesz elegendő télire, mint akkor szembesülni ezzel, amikor a legelő már gyakorlatilag használhatatlan.

A hideg önmagában sok haszonállat számára nem feltétlenül jelenti a legnagyobb problémát. Sokkal kedvezőtlenebb lehet az alacsony hőmérséklet, a szél és a nedvesség együttes hatása. Ezért az állatoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy száraz, esőtől és széltől védett helyre húzódhassanak.

Még az őszi esőzések előtt ellenőrizze az istállókat, ólakat, tyúkólakat és egyéb állattartó helyeket. Vizsgálja meg a tetőt, a szivárgásokat és azokat a helyeket, ahol a víz bejuthat. A helyiségnek huzatmentesnek, ugyanakkor jól szellőzőnek kell lennie. Az összes nyílás teljes lezárása nem megoldás – az elégtelen légcsere a nedvesség felhalmozódásához és a környezet minőségének romlásához vezethet.

Az alomnak is fontos szerepe van. Szárazon kell tartani, a szennyezett vagy átnedvesedett részeket pedig rendszeresen el kell távolítani. A hidegebb időszak közeledtével ezért érdemes megfelelő mennyiségű szalmát, faforgácsot vagy más, általában használt alomanyagot felhalmozni.

Nyáron az itatókat rendszeresen ellenőrizzük, hiszen a magas hőmérséklet erre különösen ösztönöz. Ősszel azonban a víz jelentősége nem csökken. Az állatoknak továbbra is elegendő tiszta és friss vízhez kell hozzáférniük, az itatókat pedig rendszeresen ellenőrizni kell. Az első fagyos éjszakák beköszöntével ráadásul megjelenik a víz befagyásának veszélye is.

Éppen ezért most érdemes ellenőrizni az itatórendszert, és szükség esetén előre felkészülni a befagyás elleni megoldásokkal, még mielőtt a hőmérséklet valóban fagypont alá csökkenne.

Az őszi időjárás ráadásul könnyen meglepetést okozhat. Néhány meleg napot gyorsan felválthat eső, erős szél vagy az első jelentősebb lehűlés. Ezért érdemes előre megfelelő mennyiségű takarmányról, alomról és más alapvető szükségletekről gondoskodni. Ha az istálló egyes rendszerei elektromos áramtól függenek, érdemes arra az esetre is felkészülni, ha áramszünet következne be.

Az őszi felkészülésnek nem kell egyik napról a másikra nagy változásokat jelentenie. Gyakran elegendő időben ellenőrizni néhány alapvető dolgot – az állatok kondícióját, a takarmány minőségét, a készleteket, az elhelyezés állapotát és a vízhez való hozzáférést. Így a hidegebb időszakra való átállás nyugodtabb lesz nemcsak az állatok, hanem maga az állattartó számára is.