

Szerző: Pavel Frček
16.05.2025
Miért kérődzik a tehén állandóan, és miért nyeli le a kutya a falatokat egyben? Az állatok emésztése nagyító alatt
Elgondolkodtál már azon, miért kérődzik a szarvasmarha órákon át, miközben a kutya szinte rágás nélkül nyeli le az ételt? Ennek oka az eltérő emésztőrendszerükben rejlik. Míg egyes állatoknak egyszerű gyomruk van, mások az evolúció során több gyomorrekesszel, mikrobiális emésztéssel vagy akár kavicsok segítségével alkalmazkodtak. Miben különböznek egymástól az egyes állatcsoportok?
Monogasztrikus állatok: egyszerű gyomor, hatékony rendszer
Az egyszerű gyomrú, úgynevezett monogasztrikus állatok közé tartoznak az emberek, húsevők (például kutyák és macskák), mindenevők (sertések), valamint a lovak, szamarak, nyulak és rágcsálók. Az emésztőrendszerük a következőkből áll: szájüreg, nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél.
A táplálékot a szájüregben aprítják fel, ahol a ptialin nevű enzim megkezdi a keményítők lebontását (ezért érezzük édesnek a kiflit, ha sokáig rágjuk).
A nyelőcsövön keresztül az étel a gyomorba kerül, ahol megkezdődik a kémiai emésztés – a sósav (HCl) fertőtleníti az ételt, és aktiválja a fehérjék és zsírok lebontásához szükséges enzimeket. Így kisebb építőelemek – aminosavak és zsírsavak – keletkeznek. Ezek a belekben szívódnak fel, ahol a hasnyálmirigy és az epehólyag váladékai is közreműködnek. A vastagbélben a víz és ásványi anyagok visszaszívódnak, és a megemésztett anyag sűrűbbé válik.
Röviden: először a kémiai (gyomor – savak) és az enzimatikus emésztés történik meg. A mikrobiális emésztés csak ezután következik.
Madarak különlegessége: emésztés kavicsokkal
A madarak emésztőrendszere hasonló a monogasztrikus állatokéhoz, néhány érdekes kiegészítéssel. Van például begyük, ahol a táplálék tárolódik, és esetenként előemésztődik. Emellett a gyomruk két részből áll – a mirigyes gyomor emésztőnedveket termel, míg az izmos gyomor (zúzógyomor) egyfajta malomként működik.
Ezért a madarak – különösen a baromfi – apró kavicsokat (úgynevezett grit) nyelnek le. Ezek mechanikusan segítik az étel aprítását, hiszen a madaraknak nincsenek fogaik. A tényleges kémiai és enzimatikus emésztés is a gyomorban történik.
Ez az evolúciós „rövidítés” lehetővé teszi, hogy a madarak gyorsan elfogyasszák a táplálékot, és azt biztonságosan meg is emésszék anélkül, hogy rágniuk vagy kérődzniük kellene.
Poligasztrikus állatok: amikor az állatnak négy gyomra van – de egyik sem fölösleges
A kérődzők – például a szarvasmarhák, juhok és kecskék – poligasztrikus állatok. Emésztőrendszerük négy gyomorrekeszből áll: bendő, recés, százrétű (ezek előgyomrok) és oltógyomor (az igazi gyomor). Bár gyakran mondják, hogy négy gyomruk van, pontosabb úgy fogalmazni, hogy egy összetett gyomruk van négy különálló szakaszban.
Miután a táplálék a szájban felaprításra került, a bendőbe jut, ahol megkezdődik a mikrobiális emésztés. A takarmányt mikroorganizmusok – baktériumok, ostorosok és gombák – támadják meg, amelyek képesek lebontani a cellulózt, amit sem az ember, sem más monogasztrikus állat nem tud. Érdekesség, hogy ezek a mikrobák először az egyszerű cukrokat hasznosítják, és csak ezután kezdenek neki az összetettebb anyagoknak.
Amikor a kérődző pihen, visszaöklendezi a falatot – azaz visszahozza a szájába, és újra megrágja. Ez a folyamat többször is megismétlődik, míg a takarmány teljesen fel nem aprózódik. Ezután továbbhalad az előgyomrokon, majd az oltógyomorba, ahol a kémiai és enzimatikus emésztés a monogasztrikus állatokhoz hasonló módon történik.
A tehén képes saját fehérjét előállítani
A kérődzők egyik legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy kétféle fehérjeforrással rendelkeznek. Az első a hagyományos – a táplálékból származik (például hüvelyesek, szója stb.), ám ez nem teljes értékű fehérje. A második forrás azonban sokkal kifinomultabb: a bendőben élő mikroorganizmusok. Ezek nemcsak az emésztésben segítenek, hanem amikor elpusztulnak, továbbutaznak a bélrendszerben, és testük megemésztésre kerül – így teljes értékű, állati eredetű fehérje keletkezik. Gyakorlatilag a tehén „belülről termeli meg” a saját fehérjéjét.
Ez a folyamat különösen fontos a mezőgazdaság számára, mivel a kérődzők képesek alacsonyabb minőségű növényi fehérjéket is hasznosítani, és azokat értékes termékekké – tejjé vagy hússá – alakítani.
Nem a tehenet etetjük, hanem a benne élő mikrobákat
A sikeres kérődzőtartás kulcsa egy egyszerű szabály megértése: „Nem a tehenet etetjük, hanem elsősorban a benne élő mikroorganizmusokat.” A megfelelő takarmánynak jó minőségűnek kell lennie – nem lehet penészes, rothadt vagy fagyott –, és az etetési változásokat fokozatosan kell bevezetni, például zöld legelőre való átálláskor. Ha jól gondoskodunk a mikrobákról, cserébe egészséges és termékeny állatot kapunk. Legyen szó tehenekről, húshasznú bikákról vagy sajtot adó kecskékről – minden a bendőben kezdődik.
További cikkek
-800x800.png)
26.09.2025
Üvegház vs. fóliaház: Mi a különbség közöttük?
A kertészkedés világában az üvegházak és fóliaházak praktikus segítőtársaink, amelyek lehetővé teszik számunkra a növénytermesztést a szokásos szezonon kívül is. Mindkét típus védelmet nyújt a kedvezőtlen időjárással szemben, és kedvezőbb körülményeket teremt a növények fejlődéséhez. Első pillantásra hasonlónak tűnhetnek, de mindegyiknek megvannak a maga előnyei és sajátosságai. Nézzük meg őket részletesebben.
Olvasd el a cikket
26.09.2025
Hogyan válasszunk megfelelő kutyaházat?
A kutyaház a kutya számára több, mint egyszerű menedék – ez az ő személyes tere, ahol biztonságban érzi magát, pihen és erőt gyűjt. A megfelelően kiválasztott kutyaház segít csökkenteni a stresszt, támogatja a lelki jólétet és megvédi a kutyát a kedvezőtlen időjárástól. De hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbbet? Mire kell figyelni a méret, az anyag és az elhelyezés kiválasztásakor? Mai cikkünkben ebben adunk tanácsot.
Olvasd el a cikket
25.09.2025
Hogyan növeljük a tyúkok tojástermelését télen
A tél a tyúkok számára megterhelő időszak. A rövid nappalok, az alacsony hőmérséklet és a korlátozott hozzáférés a természetes táplálékhoz azonnal tükröződik a tojástermelésükön. Ezért egyáltalán nem szokatlan, hogy a tojásrakás a téli hónapokban lelassul, vagy teljesen megszűnik. A jó hír az, hogy tenyésztőként néhány egyszerű intézkedéssel jelentősen javíthatjuk a tojástermelést a hideg időszakban is.
Olvasd el a cikket