Szerző: Pavel Frček
09.06.2025
Milyen mérgező növények nőnek a legelőkön?
A réteken és legelőkön számos mérgező növény található, amelyek veszélyt jelenthetnek az állatok egészségére, különösen a lovakéra, mivel ők rendkívül érzékenyek. Ezek a növények frissen és szárítva, például a szénában is veszélyesek lehetnek. Nézzük meg a leggyakoribb és legveszélyesebb fajokat.
Büdös turbolya (Aethusa cynapium)
Petrezselyemre hasonlít, de kellemetlen szagú. Emberi települések közelében, mezők és erdők szélén nő. Fehér virágai júliustól szeptemberig nyílnak. Mérgező anyagokat tartalmaz, főként aethusint és aethusanolokat. A ló mérgezésének tünetei: izzadás, szapora pulzus, kitágult pupillák, nyáladzás, hasmenés és kólikás fájdalmak. Súlyos esetben bénulás és légzésleállás is bekövetkezhet.
Foltos bürök (Conium maculatum)
Akár 2 méter magasra is megnőhet. Utak mentén, kertekben és komposztokon fordul elő. Apró fehér virágai ernyőkben nyílnak júniustól szeptemberig. Az egész növény mérgező, leginkább a termése. Konin nevű toxint tartalmaz, amely légzési nehézségeket, kólikát, izomremegést és végül légzésbénulást okoz. A lovak számára már 3–5 kg friss növény is halálos adag lehet.
Jakabnapi aggófű (Senecio jacobea)
Akár 1 méter magasra is megnő, sárga virágai vannak. Gyakran előfordul réteken, utak mentén és kevésbé használt legelőkön. Nagyon mérgező, és toxinjai a szárítás után is aktívak maradnak. Alkaloidokat tartalmaz, amelyek a májat károsítják. A mérgezés lehet akut (sárgaság, kólika) vagy krónikus (étvágytalanság, ingerlékenység, egyensúlyzavarok).
Verejtékfű (Chelidonium majus)
Legfeljebb 90 cm magasra nő, májustól szeptemberig sárga virágokat hoz. Utak mentén, lakóhelyek közelében gyakori. Keserű, mérgező nedvet tartalmaz, amely nyáron a legveszélyesebb. Ez a nedv bőrirritációt és nyálkahártya-gyulladást okozhat. A mérgezés tünetei lovaknál: fokozott vizeletürítés, szívritmuszavarok, görcsök, gyengeség vagy bénulás.
Egyéb mérgező növények
További veszélyes növények: orbáncfű (Hypericum perforatum), szürke füzény (Berteroa incana), mezei zsurló (Equisetum arvense), valamint egyes fák és cserjék, például tiszafa, akác, vadgesztenye, juhar vagy tölgy. Mérgezés gyanúja esetén azonnal értesítsük az állatorvost, mivel a következmények súlyosak lehetnek.
További cikkek
17.03.2026
Hogyan védjük meg a kertet a tavaszi fagyoktól?
A tél lassan véget ér, és közeledik a tavasz. Ez az időszak bár gyönyörű, ugyanakkor kiszámíthatatlan is. Egyik nap kellemesen meleg van, a következőn pedig éjszakai fagyok érkezhetnek. A kertészek jól tudják ezt. A növények rügyezni és növekedni kezdenek, és éppen ilyenkor érkezhet egy fagyos éjszaka, amely akár egyetlen éj alatt komoly károkat okozhat. Hogyan védhetjük meg tehát növényeinket a tavaszi fagyoktól? Ahogyan mi télen kabátot viselünk, úgy a növényeinknek is szükségük van némi védelemre.
Olvasd el a cikket
13.03.2026
Tetőkertek: modern termesztési mód a városokban
A tetőkertek innovatív módot jelentenek arra, hogy zöldségeket, fűszernövényeket vagy gyümölcsöket közvetlenül a városokban termesszünk. Az épületek tetejét használják ki, amelyek egyébként kihasználatlanul maradnának, és produktív zöld területekké alakítják őket. Ez a városi mezőgazdasági forma számos előnnyel jár – a friss élelmiszerek előállításától egészen a városi környezet minőségének javításáig.
Olvasd el a cikket
10.03.2026
Nyúl vs. mezei nyúl: Mi a különbség?
A nyulak és a mezei nyulak a természetünk legismertebb emlősei közé tartoznak. Első pillantásra sokan összekeverik őket. Mindkettőnek hosszú füle, erős hátsó lába van, és ha megzavarják őket, villámgyorsan eltűnnek a fűben. Ennek ellenére számos lényeges különbség van közöttük. Nemcsak a megjelenésük, hanem a viselkedésük, az életmódjuk és az utódgondozásuk is eltér. Ebben a cikkben megnézzük, miben különbözik valójában a nyúl és a mezei nyúl.
Olvasd el a cikket