Sajtfajták és származási helyük

Biztosan mindenki ismeri a Dél-csehországi Nivát – egy kékkéregpenészes, karakteres ízű sajtot. 1951 óta készítik Český Krumlov városában, azóta is ugyanazzal az eljárással. A gyártók nagy hangsúlyt fektetnek a tej minőségére, amely szorosan összefügg a fejőstehenek tartásával. A sajt szigorú higiéniai körülmények között érlelődik klimatizált érlelőhelyiségekben. Megemlítendő az olomouci túrósajt is – egy jellegzetes sajt, amely zsírszegény túróból készül oltóanyag hozzáadása nélkül. Ez a sajt már 1872-ben sikert aratott, amikor díjat nyert a bécsi kiállításon. 2010-ben bekerült a földrajzi oltalom alatt álló eredetmegjelölések nyilvántartásába.

A szlovák sajtokról legtöbbünknek a bryndza jut eszébe – egy fehér, kenhető, érlelt juhtejből készült sajt. Készítése több lépésből áll: először érlelődik, majd tisztítják, préselik, zúzzák és darálják. A folyamat során sót is adnak hozzá. A liptói bryndzát hagyományosan fahordókba csomagolják. A 19. század elején Zólyom és Breznóbánya környékén kezdték el gyártani azt a juhtejből készült sajtot, amelyet az alvadék gőzölésével állítanak elő. Az így kapott rugalmas, nyújtható masszából készül a parenyica nevű sajt – természetes formában vagy füstölve. További jellegzetes szlovák sajtok a korbáčik, az oštiepok és sok más típus.

A mascarpone egy friss, lágy, krémes sajt, amely tehéntejszínből készül, akár 70–75 %-os zsírtartalommal. Néha bivalytejjel is kiegészítik. Leggyakrabban sütemények és desszertek krémjeinek alapanyagaként használják. A teljes nevén Mozzarella di Bufala Campana a dél-olaszországi régióból származik, és fekete bivaly tejéből készül. Csak az ilyen tejből készült mozzarella viselheti a DOC megjelölést. Az egyik legbizarrabb olasz sajt a Casu marzu – juhtejből készül, amelybe szándékosan helyeznek Piophila casei légylárvákat. A lárvák lebontják a sajtot egy puha, krémes állagú anyaggá. További híres olasz sajtok a Gorgonzola, a Grana Padano és a Parmigiano Reggiano.

Kezdjük a klasszikussal – a camembert-rel, amely nyers tehéntejből készül. Lecsepegtetés után a sajtot penészkultúrás oldattal permetezik be, majd az érlelés során rendszeresen forgatják, hogy a penész egyenletesen fejlődjön. A Morbier sajtot a közepén futó fekete vonal teszi különlegessé. Pasztörizálatlan tehéntejből készül, és érleléskor sós vízzel kezelik. 2000 óta AOC eredetmegjelöléssel rendelkezik. Franciaország második legnépszerűbb sajtja a Roquefort – intenzíven sós ízű, szintén AOC jelöléssel ellátott penészes sajt. Az eredeti Roquefort a Mont Combalou hegy barlangjaiban érlelődik, Roquefort-sur-Soulzon falu közelében.

Tudtad, hogy a gouda sajt Hollandiából származik? Ez egy sárga színű sajt, amelynek enyhe illata és diós aromája van. Hét érettségi fokozat létezik belőle. Többnyire tehéntejből készül, de léteznek juh- és kecsketejes változatai is. Leggyakoribb formája a 12 kg-os korong, a rúd vagy a tömb. Az eidami szintén Hollandiából, pontosabban Edam városából, az Ijsselmeer-tó mellől származik. Leggyakrabban tégla, tömb vagy kb. 2 kg-os kerek formában kapható. Az eredeti eidam felül lekerekített, alul lapos formájú.

Itt született meg a világ egyik legrégebbi sajtja – a feta. 2007 óta csak az ilyen nevű sajtok viselhetik a nevet, ha Görögországból származnak. Juh- vagy kecsketejből készül, és sós lében tárolják.