Véget érhet a ketreces állattartás az EU-ban? Az Európai Bizottság jelentős változásokat készít elő

A legfontosabb tervezett intézkedések közé tartozik:

• a tojótyúkok ketreces tartásának fokozatos megszüntetése,
• a napos kakascsibék rendszeres leölésének korlátozása,
• új állatjóléti szabályok bevezetése a sertéstartásban,
• az állattartó telepek korszerűsítésének nagyobb támogatása,
• a járványmegelőzés és a biológiai biztonság erősítése,
• az automatizálás, az érzékelők és a modern technológiák támogatása,
• szigorúbb követelmények bevezetése az importált termékekre is.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyelőre nem egy már hatályos, egész Európai Unióra kiterjedő tilalomról van szó. Az Európai Bizottság jelenleg még csak a konkrét jogalkotási javaslatokat készíti elő.

Az Európai Bizottság 2026 végéig szeretné benyújtani a tojótyúkokra és a hústermelésre tartott csirkékre vonatkozó új szabályok tervezetét.

A javaslat várhatóan elsősorban a következőkre összpontosít:

• a ketreces rendszerek fokozatos megszüntetésére,
• az állattartó telepeken biztosított jobb körülményekre,
• az állatjólét gyakorlati mutatók alapján történő ellenőrzésére,
• az EU-n kívüli országokból származó termékekre vonatkozó megfelelő szabályokra.

A ketreces tartás teljes megszüntetésének pontos időpontját egyelőre nem határozták meg. A Bizottság számol azzal, hogy az állattartóknak kellően hosszú átmeneti időszakra és pénzügyi támogatásra lesz szükségük.

Jelentős változás lehet a tojástermelésre tenyésztett vonalakból származó hím csibék rendszeres leölésének megszüntetése is.

Megoldást jelenthet egy olyan technológia, amely már a tojásban képes meghatározni a csibe nemét. Ennek köszönhetően a hím embrióból nem kell naposcsibének kikelnie.

Ezek a technológiák már léteznek, de egyelőre nem minden keltető számára hozzáférhetők vagy megfizethetők. 

Az Európai Bizottság ezért támogatni szeretné:

• a technológiák további fejlesztését,
• a beszerzési költségek csökkentését,
• szélesebb körű gyakorlati alkalmazásukat,
• a tojások esetleges új jelölési rendszerét.

Ezt a javaslatot szintén 2026 végéig tervezik bemutatni.

Egy másik javaslat a sertések életkörülményeire vonatkozik majd.

Az Európai Bizottság ezt 2027 második negyedévéig, vagyis legkésőbb 2027. június végéig szeretné bemutatni.

A tervezett intézkedések között szerepelhet:

• a ketreces és más, mozgást korlátozó rendszerek fokozatos visszaszorítása,
• a szabadabb elhelyezési módokra való átállás,
• a mozgás és a természetes viselkedés nagyobb támogatása,
• az állatjólét közvetlenül a gazdaságokban történő értékelése.

A 2027-es év ebben az esetben sem a tilalom életbe lépésének időpontját jelenti. Ez csupán az a határidő, ameddig az Európai Bizottságnak elő kell terjesztenie a javaslatot. A konkrét szabályokról és az átmeneti időszakokról csak ezt követően kezdődnek meg a tárgyalások.

Az új rendszerekre való átállás rendkívül költséges lehet a gazdaságok számára. Új csarnokokra, a meglévő épületek átalakítására, korszerűbb itató- és takarmányozási rendszerekre, szellőztetésre vagy a környezet ellenőrzésére szolgáló technológiákra lehet szükség.

Az Európai Bizottság ezért elismeri, hogy ezeket a költségeket nem viselhetik kizárólag maguk a gazdálkodók.

A lehetséges támogatási formák között szerepelhet:

• európai és nemzeti alapokból nyújtott beruházási támogatás,
• kedvezményes hitelek,
• külön pénzügyi eszközök az állattenyésztési ágazat számára,
• a magasabb állatjóléti színvonalú gazdaságokból származó termékek jobb piaci elismerése,
• a fiatal és kezdő gazdálkodók támogatása.

A cél az, hogy az állatok életkörülményeire vonatkozó magasabb követelmények ne veszélyeztessék az európai gazdaságok gazdasági működését.

Az Európai Bizottság szerint az állattartás jövője nem kizárólag a tiltásokban rejlik. Fontos szerepet kell kapniuk azoknak a technológiáknak is, amelyek megkönnyítik az állatok mindennapi gondozását.

Támogatást kaphatnak például:

• az automata etetők és itatók,
• a hőmérséklet- és páratartalom-érzékelők,
• az intelligens szellőztetőrendszerek,
• az állatok egészségi állapotának megfigyelése,
• a korai előrejelző rendszerek,
• a robotika és a precíziós állattartás,
• a víztakarékosságot és a víz újrafelhasználását segítő berendezések.

A modern felszerelések segítségével gyorsabban felismerhetők az egészségügyi problémák, csökkenthetők a veszteségek, és stabilabb körülmények teremthetők az állatok számára.

A madárinfluenza és más állatbetegségek az elmúlt években megmutatták, milyen gyorsan érinthetnek egész régiókat.

A stratégia ezért nagy hangsúlyt helyez a biológiai biztonságra. A gyakorlatban ez a következők támogatását jelentheti:

• fertőtlenítőállomások,
• karanténhelyiségek,
• az állattartó telepek bejáratainak biztosítása,
• higiéniai eszközök,
• megelőző vakcinázás,
• az állattartók gyorsabb tájékoztatása.

A megelőzés az egyik legfontosabb eszköz lehet a jelentős veszteségek és az állatok kényszerű leölésének elkerülésében.

Az európai állattartók régóta figyelmeztetnek arra, hogy a szigorúbb szabályok növelik a költségeiket. Eközben olyan országok olcsóbb termékeivel kell versenyezniük, ahol az állatjóléti követelmények jóval enyhébbek.

Az Európai Bizottság ezért azt szeretné elérni, hogy a magasabb színvonalú követelmények az importált állati eredetű termékekre is vonatkozzanak.

Az európai gazdálkodók így nem kerülhetnének hátrányba pusztán azért, mert szigorúbb szabályokat tartanak be.

Az európai állattartó gazdaságok előtt valószínűleg jelentős változások állnak. Ezek azonban nem egyik napról a másikra következnek be.

Először konkrét jogalkotási javaslatokat kell kidolgozni. Ezt követi majd azok megtárgyalása, valamint a határidők, feltételek és pénzügyi támogatások meghatározása.

Az azonban már most is látható, hogy az állattartás jövője egyre inkább összekapcsolódik majd:

• az állatok magasabb szintű jólétével,
• a modern felszerelésekkel,
• a jobb higiéniával,
• a járványok megelőzésével,
• a hatékonyabb gazdálkodással,
• a mindennapi feladatok automatizálásával.

A tervezett változások célja nem csupán a szabályok szigorítása. Az Európai Bizottság olyan rendszert szeretne kialakítani, amelyben az állatok jobb körülmények között élhetnek, miközben maguknak az állattartóknak is biztosított marad a jövőjük.

Mi a véleménye a tervezett változásokról? Ön szerint segíteni fogják az európai állattartó gazdaságokat, vagy túl nagy terhet jelentenek majd elsősorban a kisebb gazdaságok számára?