Hogyan működik a kérődzők emésztése?
Pavel Frček

Szerző: Pavel Frček

07.11.2024

Hogyan működik a kérődzők emésztése?

Szarvasmarha, juh, kecske vagy például teve. Mindezek az állatok a kérődzők közé tartoznak, amelyek nagyon specifikus emésztéssel rendelkeznek. Miért van ez így? Nézzünk együtt bele ebbe a kérdésbe.

Kérődzés, azaz rumináció

Ahogy a „kérődzők” elnevezés is utal rá, a kérődzés az ebbe a csoportba tartozó állatok jellegzetes vonása. Biztosan láttál már olyan tehenet, amely elégedetten fekszik, és folyamatosan kérődzik, még akkor is, ha már egy ideje nem evett semmit. Az ő emésztésük ugyanis két fázisban zajlik. Először megrágják és lenyelik a táplálékot, de 30-60 perc múlva visszaöklendezik a szájüregükbe, ahol újra megrágják. Ez a folyamat hatékonyabbá teszi az emésztést és maximalizálja a tápanyagok felszívódását.

Valóban 4 gyomra van a tehénnek?

Biztosan hallottad már azt az állítást is, hogy a tehénnek 4 gyomra van. Ez azonban nem teljesen igaz; valójában 3 előgyomorból (bendő, recés, százrétű) és 1 valódi gyomorból (oltógyomor) áll. Az emésztőrendszer minden része saját specifikus funkciót tölt be.

Az első és egyben legnagyobb előgyomor a bendő. Ide jut el a táplálék a szájüregből, és itt mikroorganizmusok segítségével kezdődik meg a lebontása. A táplálék ezt követően a következő előgyomorba, a recésbe kerül, amely gyorsan továbbítja azt az utolsó előgyomorba, a százrétűbe, ahol a táplálék összezúzódik. Ezt követően a táplálék a valódi gyomorba, az oltógyomorba kerül, ahol enzimes emésztés zajlik le, hasonlóan az emberi emésztéshez.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért ilyen bonyolult ez az egész folyamat. Az emésztőrendszer ezen adaptációja lehetővé teszi a növényi takarmányok lebontását, amelyek nehezen emészthető szénhidrátokat (például cellulózt) tartalmaznak. Azok az állatok, amelyek nem rendelkeznek ezzel az adaptációval, szinte egyáltalán nem képesek megemészteni ezeket az anyagokat. Bár bonyolult folyamat, rendkívül hasznos.

További cikkek

Aftás száj- és körömfájás

18.06.2025

Aftás száj- és körömfájás

A médiában egyre gyakrabban jelennek meg hírek a SLAK nevű betegség közelgő megjelenéséről. Ez egy vírusos megbetegedés, amely minden páros ujjú patás állatot érint – például a szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést, bivalyt és más vadon élő állatokat is. A betegségről szóló legfontosabb tudnivalókat ebben a cikkben találod.

Olvasd el a cikket
Milyen tyúkfajtáink vannak?

11.06.2025

Milyen tyúkfajtáink vannak?

Minden gazdaságkedvelő számára egyértelmű, hogy a tyúkok a gazdaság elválaszthatatlan részét képezik. A különböző tyúkfajták sajátos tulajdonságaikkal különböznek egymástól, és ezek különféle célokra teszik őket alkalmassá. A megfelelő fajta kiválasztása különösen fontos a tenyésztők számára, ezért egy rövid áttekintést készítettünk néhány kiválasztott tyúkfajtáról és azok érdekes tulajdonságairól.

Olvasd el a cikket
Hogyan tartsunk vadászgörényt?

10.06.2025

Hogyan tartsunk vadászgörényt?

A vadászgörény egy kis, mozgékony ragadozó, amely a menyétfélék családjába tartozik. Intelligens, társaságkedvelő és játékos állat, amely lakásban is tartható. Ahhoz, hogy boldog és egészséges legyen, elegendő térre, mozgásra, minőségi táplálékra és mindenekelőtt figyelemre van szüksége. Hogyan érhetjük ezt el? Cikkünkből megtudhatod!

Olvasd el a cikket