

Szerző: Pavel Frček
10.03.2025
Szenázs vs. Sílázs
A fermentált takarmányok, mint a szilázs és a szenázs, alapvető szerepet játszanak a haszonállatok táplálásában. Tele vannak értékes tápanyagokkal, de fontos különbségeket találunk közöttük. Nézzük meg részletesen, miben térnek el egymástól!
Mi az a szilázs?
A szilázs lédús, friss takarmányból készül, amelyet oxigéntől elzárva, anaerob környezetben fermentálnak. Az erjedés során a tejsavbaktériumok lebontják a cukrokat, tejsavat termelnek, így a pH 4 körüli értékre csökken. Ez megakadályozza a káros baktériumok és penészgombák elszaporodását.
A jó minőségű szilázshoz fontos a megfelelő alapanyag, a takarmány optimális érési állapota, valamint a megfelelő szárazanyag-tartalom (DM), ami ideálisan 45–50% között van.
Ha a fermentáció nem megfelelő, kellemetlen szagú, értéktelen szilázs keletkezhet.
Mi az a szenázs?
A szenázs hasonlóan készül, de a kiindulási alapja már fonnyasztott, azaz magasabb szárazanyag-tartalmú takarmány (DM több mint 50%). Szintén oxigénmentes környezetben fermentálódik, és a tejsavbaktériumok tejsavat termelnek, ami csökkenti a pH-t. A szenázs különösen érzékeny az oxigénre, ezért elengedhetetlen a tökéletes lezárás. A magasabb DM miatt kevesebb tejsav képződik, így a konzerválás főként az oxigénmentes környezet biztosításán múlik.
Mi a pH, és miért fontos?
A pH a savasság mértéke. A sikeres fermentáció során a pH 4 körüli értékre esik vissza. Minél alacsonyabb a pH, annál biztonságosabb a takarmány, mert a káros mikrobák nem kedvelik a savas közeget. A víz pH-ja 7 (semleges), a jól elkészített szilázs vagy szenázs pH-ja 4 körül van.
Mit jelent a DM?
Az elején említettük, hogy figyeljük a DM értékét – de mit is jelent ez pontosan? A DM az angol Dry Matter, azaz szárazanyag rövidítése. A takarmányban található szárazanyag mennyiségét mutatja meg – leegyszerűsítve: azt, hogy mennyi anyag marad a víztartalom kivonása után. Például, ha egy takarmány DM-értéke 50%, akkor az 50% szárazanyagot és 50% vizet tartalmaz. Összehasonlításképpen: a széna szárazanyag-tartalma általában körülbelül 85%, míg a szilázsé 25–70% között mozog. Ha a szilázs szárazanyag-tartalma meghaladja az 50%-ot, akkor már szenázsnak nevezzük.
Fontos tudni, hogy minél magasabb a szárazanyag-tartalom, annál kevesebb tejsavat tartalmaz a szilázs. Ez alacsonyabb tartósítási védelmet jelent, ezért a szenázsnál elengedhetetlen az oxigénmentes környezet biztosítása, hogy megelőzzük a káros mikroorganizmusok elszaporodását.
Mi a különbség a szilázs és a szenázs között?
Eredetileg a szilázs elnevezés minden fermentált takarmányra vonatkozott. Manapság azonban különbséget teszünk a szenázs között, amely a magasabb szárazanyag-tartalmú szilázs típusa. Bár nincs szigorú határvonal, általában ha a szárazanyag-tartalom meghaladja az 50%-ot, akkor szenázsról beszélünk. További különbség a felhasznált alapanyagban rejlik: míg a szilázs friss, lédús takarmányból készül, addig a szenázs fonnyasztott, magasabb szárazanyag-tartalmú takarmányból.
További cikkek

11.06.2025
Milyen tyúkfajtáink vannak?
Minden gazdaságkedvelő számára egyértelmű, hogy a tyúkok a gazdaság elválaszthatatlan részét képezik. A különböző tyúkfajták sajátos tulajdonságaikkal különböznek egymástól, és ezek különféle célokra teszik őket alkalmassá. A megfelelő fajta kiválasztása különösen fontos a tenyésztők számára, ezért egy rövid áttekintést készítettünk néhány kiválasztott tyúkfajtáról és azok érdekes tulajdonságairól.
Olvasd el a cikket
10.06.2025
Hogyan tartsunk vadászgörényt?
A vadászgörény egy kis, mozgékony ragadozó, amely a menyétfélék családjába tartozik. Intelligens, társaságkedvelő és játékos állat, amely lakásban is tartható. Ahhoz, hogy boldog és egészséges legyen, elegendő térre, mozgásra, minőségi táplálékra és mindenekelőtt figyelemre van szüksége. Hogyan érhetjük ezt el? Cikkünkből megtudhatod!
Olvasd el a cikket
09.06.2025
Milyen mérgező növények nőnek a legelőkön?
A réteken és legelőkön számos mérgező növény található, amelyek veszélyt jelenthetnek az állatok egészségére, különösen a lovakéra, mivel ők rendkívül érzékenyek. Ezek a növények frissen és szárítva, például a szénában is veszélyesek lehetnek. Nézzük meg a leggyakoribb és legveszélyesebb fajokat.
Olvasd el a cikket