Szenázs vs. Sílázs
Pavel Frček

Szerző: Pavel Frček

10.03.2025

Szenázs vs. Sílázs

A fermentált takarmányok, mint a szilázs és a szenázs, alapvető szerepet játszanak a haszonállatok táplálásában. Tele vannak értékes tápanyagokkal, de fontos különbségeket találunk közöttük. Nézzük meg részletesen, miben térnek el egymástól!

Mi az a szilázs?

A szilázs lédús, friss takarmányból készül, amelyet oxigéntől elzárva, anaerob környezetben fermentálnak. Az erjedés során a tejsavbaktériumok lebontják a cukrokat, tejsavat termelnek, így a pH 4 körüli értékre csökken. Ez megakadályozza a káros baktériumok és penészgombák elszaporodását.


A jó minőségű szilázshoz fontos a megfelelő alapanyag, a takarmány optimális érési állapota, valamint a megfelelő szárazanyag-tartalom (DM), ami ideálisan 45–50% között van.


Ha a fermentáció nem megfelelő, kellemetlen szagú, értéktelen szilázs keletkezhet.

Mi az a szenázs?

A szenázs hasonlóan készül, de a kiindulási alapja már fonnyasztott, azaz magasabb szárazanyag-tartalmú takarmány (DM több mint 50%). Szintén oxigénmentes környezetben fermentálódik, és a tejsavbaktériumok tejsavat termelnek, ami csökkenti a pH-t. A szenázs különösen érzékeny az oxigénre, ezért elengedhetetlen a tökéletes lezárás. A magasabb DM miatt kevesebb tejsav képződik, így a konzerválás főként az oxigénmentes környezet biztosításán múlik.

Mi a pH, és miért fontos?

A pH a savasság mértéke. A sikeres fermentáció során a pH 4 körüli értékre esik vissza. Minél alacsonyabb a pH, annál biztonságosabb a takarmány, mert a káros mikrobák nem kedvelik a savas közeget. A víz pH-ja 7 (semleges), a jól elkészített szilázs vagy szenázs pH-ja 4 körül van.

Mit jelent a DM?

Az elején említettük, hogy figyeljük a DM értékét – de mit is jelent ez pontosan? A DM az angol Dry Matter, azaz szárazanyag rövidítése. A takarmányban található szárazanyag mennyiségét mutatja meg – leegyszerűsítve: azt, hogy mennyi anyag marad a víztartalom kivonása után. Például, ha egy takarmány DM-értéke 50%, akkor az 50% szárazanyagot és 50% vizet tartalmaz. Összehasonlításképpen: a széna szárazanyag-tartalma általában körülbelül 85%, míg a szilázsé 25–70% között mozog. Ha a szilázs szárazanyag-tartalma meghaladja az 50%-ot, akkor már szenázsnak nevezzük.

 

Fontos tudni, hogy minél magasabb a szárazanyag-tartalom, annál kevesebb tejsavat tartalmaz a szilázs. Ez alacsonyabb tartósítási védelmet jelent, ezért a szenázsnál elengedhetetlen az oxigénmentes környezet biztosítása, hogy megelőzzük a káros mikroorganizmusok elszaporodását.

Mi a különbség a szilázs és a szenázs között?

Eredetileg a szilázs elnevezés minden fermentált takarmányra vonatkozott. Manapság azonban különbséget teszünk a szenázs között, amely a magasabb szárazanyag-tartalmú szilázs típusa. Bár nincs szigorú határvonal, általában ha a szárazanyag-tartalom meghaladja az 50%-ot, akkor szenázsról beszélünk. További különbség a felhasznált alapanyagban rejlik: míg a szilázs friss, lédús takarmányból készül, addig a szenázs fonnyasztott, magasabb szárazanyag-tartalmú takarmányból.

További cikkek

Hogyan tároljuk nyáron a takarmányt, hogy ne penészedjen be, és ne vonzza a kártevőket?

27.05.2026

Hogyan tároljuk nyáron a takarmányt, hogy ne penészedjen be, és ne vonzza a kártevőket?

Nyáron a takarmány nagyobb terhelésnek van kitéve, mint az év többi részében. A magasabb hőmérséklet, a páratartalom, a viharok és a rosszul szellőző raktárhelyiségek miatt könnyen penészedni kezdhet, dohos szagúvá válhat, vagy odavonzhatja az egereket és a rovarokat. Pedig néhány egyszerű óvintézkedéssel a takarmány hosszabb ideig megőrizheti minőségét, és biztonságos maradhat az állatok számára.

Olvasd el a cikket
Hogyan válasszuk ki a megfelelő madárodút?

27.05.2026

Hogyan válasszuk ki a megfelelő madárodút?

Szeretne madárodút elhelyezni a kertjében, de nem tudja, milyet válasszon, és hová tegye? A megfelelő választással és elhelyezéssel elősegítheti, hogy a madarak gyorsabban beköltözzenek.

Olvasd el a cikket
Hogyan védjük meg a csirkéket a nyári hőségtől?

26.05.2026

Hogyan védjük meg a csirkéket a nyári hőségtől?

A tyúkok az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a túl nagy meleg pedig nekik sem tesz jót, ahogy nekünk sem. 30 °C feletti hőmérsékletnél a tojástermelés akár 15%-kal is csökkenhet, és ha a tyúkok túlhevülnek, az akár maradandó egészségkárosodáshoz is vezethet.

Olvasd el a cikket