

Szerző: Pavel Frček
09.06.2025
Milyen mérgező növények nőnek a legelőkön?
A réteken és legelőkön számos mérgező növény található, amelyek veszélyt jelenthetnek az állatok egészségére, különösen a lovakéra, mivel ők rendkívül érzékenyek. Ezek a növények frissen és szárítva, például a szénában is veszélyesek lehetnek. Nézzük meg a leggyakoribb és legveszélyesebb fajokat.
Büdös turbolya (Aethusa cynapium)
Petrezselyemre hasonlít, de kellemetlen szagú. Emberi települések közelében, mezők és erdők szélén nő. Fehér virágai júliustól szeptemberig nyílnak. Mérgező anyagokat tartalmaz, főként aethusint és aethusanolokat. A ló mérgezésének tünetei: izzadás, szapora pulzus, kitágult pupillák, nyáladzás, hasmenés és kólikás fájdalmak. Súlyos esetben bénulás és légzésleállás is bekövetkezhet.
Foltos bürök (Conium maculatum)
Akár 2 méter magasra is megnőhet. Utak mentén, kertekben és komposztokon fordul elő. Apró fehér virágai ernyőkben nyílnak júniustól szeptemberig. Az egész növény mérgező, leginkább a termése. Konin nevű toxint tartalmaz, amely légzési nehézségeket, kólikát, izomremegést és végül légzésbénulást okoz. A lovak számára már 3–5 kg friss növény is halálos adag lehet.
Jakabnapi aggófű (Senecio jacobea)
Akár 1 méter magasra is megnő, sárga virágai vannak. Gyakran előfordul réteken, utak mentén és kevésbé használt legelőkön. Nagyon mérgező, és toxinjai a szárítás után is aktívak maradnak. Alkaloidokat tartalmaz, amelyek a májat károsítják. A mérgezés lehet akut (sárgaság, kólika) vagy krónikus (étvágytalanság, ingerlékenység, egyensúlyzavarok).
Verejtékfű (Chelidonium majus)
Legfeljebb 90 cm magasra nő, májustól szeptemberig sárga virágokat hoz. Utak mentén, lakóhelyek közelében gyakori. Keserű, mérgező nedvet tartalmaz, amely nyáron a legveszélyesebb. Ez a nedv bőrirritációt és nyálkahártya-gyulladást okozhat. A mérgezés tünetei lovaknál: fokozott vizeletürítés, szívritmuszavarok, görcsök, gyengeség vagy bénulás.
Egyéb mérgező növények
További veszélyes növények: orbáncfű (Hypericum perforatum), szürke füzény (Berteroa incana), mezei zsurló (Equisetum arvense), valamint egyes fák és cserjék, például tiszafa, akác, vadgesztenye, juhar vagy tölgy. Mérgezés gyanúja esetén azonnal értesítsük az állatorvost, mivel a következmények súlyosak lehetnek.
További cikkek

30.07.2025
Miért adjunk vitamin-kiegészítőket az állatoknak?
A vitaminok kulcsszerepet játszanak a szervezet megfelelő működésében – befolyásolják az anyagcserét, a fejlődést, a növekedést és a betegségekkel szembeni ellenállóképességet. Haszonállatok esetében ezen felül közvetlen hatással vannak a termelési mutatókra is. A vitaminokat vízben oldódókra (B, C) és zsírban oldódókra (A, D, E, K) osztjuk. Ismerkedjünk meg közösen a témával.
Olvasd el a cikket
29.07.2025
A tej útja a tehéntől az üzletig
A tej mindennapi étrendünk része, ám útja a tehéntől egészen a bolti dobozig hosszabb, mint azt elsőre gondolnánk. Tejet nemcsak tehenektől, hanem kecskéktől, juhoktól vagy bivalyoktól is nyerhetünk. Mindegyikük teje eltérő összetételű és tulajdonságú – például a kecsketej bizonyos laktózérzékeny emberek számára is megfelelő lehet. Leggyakrabban azonban tehéntejjel találkozunk, nézzük hát meg, hogyan dolgozzák fel.
Olvasd el a cikket
28.07.2025
A haszonállatok intelligenciája
Azt hiszed, hogy a disznó felismeri a nevét? Hogy a tehén megismeri a barátnőjét a csordában? Hogy egyes haszonállatok képesek ugyanúgy engedelmeskedni, mint egy kutya? És mi a helyzet a tyúkokkal – tényleg „madáragyuk” van? Minden állat másképp intelligens, de általánosságban elmondható, hogy sokkal okosabbak, mint hinnénk. Nézzünk meg néhány példát.
Olvasd el a cikket