A lámák és alpakák tenyésztése

A láma helyes neve háziláma (Lama glama), míg az alpaka tudományos neve alpaka (Vicugna pacos). Mindkét faj ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a vadon élő guanakó és vikunya. A fő különbségek a láma és az alpaka között elsősorban méretükben és gyapjújuk minőségében rejlenek.​

A háziláma a legnagyobb az andoki lámák között – marmagassága elérheti a 150 cm-t. A hímek általában körülbelül 170 kg-ot nyomnak, a nőstények valamivel könnyebbek, körülbelül 150 kg-osak. Évente körülbelül 2 kg gyapjú nyerhető a lámáktól, amely meglehetősen durva, hosszú, és színe a fehértől a feketéig terjedhet.​

Az alpaka jelentősen kisebb, mint a háziláma; marmagassága 70–90 cm között mozog. A hímek súlya körülbelül 60–80 kg, a nőstényeké körülbelül 55 kg. Az alpakák jellegzetes ismertetőjegyei a rövid és egyenes fülek. Az alpaka gyapja sokkal finomabb, jobb minőségű és hosszabb, mint a lámáé. Évente akár 3 kg ebből a nagyra értékelt gyapjúból is nyerhető, amelynek színskálája hasonlóan széles, mint a házilámáé.​

A lámák és alpakák nagyon ellenálló állatok, jól tűrik az esőt, a fagyot és a magasabb hőmérsékleteket is. Ideális menedék számukra egy istálló, amely száraz és szélvédett helyet biztosít. Nem szükséges, hogy az istálló szigetelt legyen. Ezek az állatok azonban nem kedvelik a zárt tereket, ezért fontos, hogy az istálló ajtaját mindig nyitva hagyjuk. Az egyik láma ösztönösen az ajtó közelében fog feküdni, hogy megvédje a nyájat az esetleges veszélyektől.​

Mivel a lámák és alpakák társas állatok, mindig legalább kettőt kell tartani belőlük. Itatáshoz ideális a lebegős itató, de télen ügyelni kell annak befagyására – ebben az időszakban megfelelő megoldás a fűtött itató. A takarmányozáshoz inkább vályú ajánlott, mint például etető vagy jászol. Fontos továbbá a kifutó megfelelő kerítéssel való ellátása. A lámák ugyanis nagyon jó ugrók, különösen a háziláma. Ezért a kerítés magasságának legalább 150 cm-nek kell lennie.​

A lámák és alpakák táplálkozásának alapja a jó minőségű széna, amelyre egész évben szükségük van – még a nyári hónapokban is. A friss legelő inkább csak az étrendjük változatossá tételére szolgál. Az alpaka naponta körülbelül 2 kg szénát fogyaszt, míg a láma ennek akár kétszeresét is. Fontos gondoskodni a megfelelő vitamin-, ásványi anyag- és nyomelem-bevitelről is. Ezen tápanyagok hiánya súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. Nem megfelelő táplálék számukra a száraz pékáru vagy nagyobb mennyiségű zöldség, különösen a puffasztó hatásúak. Alkalmanként azonban adhatunk nekik például sárgarépát – de mindig csak mértékkel.​

A lámák és alpakák számára szintén fontos, hogy hozzáférjenek rágcsálnivaló ágakhoz. Ezeknek az állatoknak rendszeresen koptatniuk kell elülső fogaikat, amelyek folyamatosan nőnek. Ideális választás a gyümölcsfák ágai. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a fa kerítések vagy az istálló falainak rágását, érdemes rendszeresen ágakat vagy kisebb fatörzseket tenni a kifutóba.

A lámák a csordán belül szigorú hierarchiát követnek. Ha fiatalon nevelünk egy lámát, előfordulhat, hogy partnerként tekint ránk, de felnőttként megpróbálhat dominanciát gyakorolni. A lámák egymás közötti dominanciájukat köpéssel bizonyítják (érdekes, hogy nem nyálat, hanem gyomortartalmat köpnek ki), vagy akár fizikai összecsapásokkal. Ez különösen a hímeknél lehet veszélyes. A lámák viszonylag könnyen idomíthatók – megtaníthatók pórázon sétálni. Kulcsfontosságú, hogy teljesen megbízzanak bennünk és gond nélkül kövessenek. A lámákat teherhordásra is kiképezhetjük, de a rakomány súlya nem haladhatja meg a testtömegük negyedét.

A lámák és alpakák egészségügyi problémáinak nagy része a nem megfelelő táplálkozásból és érzékeny emésztőrendszerükből ered. Ők úgynevezett ál-kérődzők, ami azt jelenti, hogy nem négy-, hanem háromrekeszes gyomruk van (C1, C2, C3). A helytelen táplálás túlzott savasodáshoz vezethet. Ezen kívül érzékenyek a parazitákra, ezért ajánlott évente kétszer székletvizsgálatot végezni és szükség esetén féreghajtást alkalmazni. Bár a lámák és alpakák számára nincs kötelező védőoltás, ajánlott legalább a tetanusz elleni vakcina beadása.

Fontos a rendszeres pataápolás is, amelyet évente legalább egyszer el kell végezni. A gyapjút speciális ollóval kell levágni, hasonlóan a juhokéhoz. A nyírást tavasszal végzik, hogy a gyapjú a tél előtt újra megfelelően kinőjön.

A lámatenyésztés izgalmas és érdekes hobbi lehet, de nagy felelősséggel jár. Minden lámát megfelelően regisztrálni kell, és rendelkeznie kell azonosító dokumentummal. Ha lámatenyésztésen gondolkodik, mindig ellenőrizze az állatok származását, és biztosítson számukra megfelelő életkörülményeket.