Hogyan válasszuk ki a megfelelő baromfietetőt?

A legegyszerűbb helyzet a tyúkoknál van, ahol gyakorlatilag bármilyen etetőt választhatunk, és az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni. Más baromfifajták esetében figyelembe kell venni azok méretét – ha csibékről, fürjekről vagy galambokról van szó, az etető méretét testalkatukhoz kell igazítani. A víziszárnyasok esetében érdemes szem előtt tartani, hogy a libák és a kacsák inkább a puha, nedves takarmányt részesítik előnyben, amelyhez csőrük optimálisan alkalmazkodott, ezért leggyakrabban különböző vályús etetőket és tálakat használunk.

Szabad tartás esetén fontos biztosítani, hogy minden egyed kényelmesen hozzáférjen a takarmányhoz. Ez azt jelenti, hogy elegendő számú etetőt kell elhelyezni megfelelő távolságra egymástól. Ha nagyobb számú baromfit, például tyúkokat tart, jobb, ha több kisebb etetőt használ egy nagy helyett. A domináns egyedek ugyanis megakadályozhatják a gyengébbeket a takarmányhoz való hozzáférésben, ami alultápláltsághoz és a termelés csökkenéséhez vezethet.

Ez a probléma bármilyen baromfinál előfordulhat, de leggyakrabban a tyúkoknál fordul elő. Ezért a legjobb, ha már az elején megfelelő tartási intézkedésekkel megelőzzük.

A baromfit leggyakrabban takarmánykeverékekkel etetjük, amelyek lehetnek szárazak vagy nedvesek. Száraz keverékek esetén használhatunk taposós, csöves és vályús etetőket, míg nedves keverékek esetén a legjobb választás a vályús etető, akár horganyzott, akár műanyag kivitelben. Egyszerű tálakat is használhatunk, ezek hátránya azonban, hogy a takarmány feleslegesen szétszóródhat.

A legnépszerűbb etetőtípusok közé tartoznak a csöves etetők, amelyek előnye az egyszerű kezelés és a viszonylag jó védelem a pazarlás és a külső hatások ellen. A csövek különböző méretűek lehetnek, attól függően, hogy hány állatot tartunk. Jó választás lehet az etető lábakra helyezése vagy felfüggesztése is (mindig olyan magasságba, hogy könnyen elérhető legyen). A csöves etetők száraz takarmány és takarmánykeverékek etetésére alkalmasak.

A leggyakoribb önkiszolgáló etetők a taposós etetők. Előnyük, hogy hatékonyan védik a takarmányt a rágcsálóktól, vadmadaraktól és az időjárási viszontagságoktól, de számolni kell azzal, hogy a baromfinak meg kell tanulnia használni őket. Ez általában körülbelül egy hetet vesz igénybe, és ez idő alatt érdemes más etetőkből vagy tálakból is biztosítani a takarmányt. A taposós etetőbe érdemes különösen vonzó takarmányt helyezni, amelyet a tyúkok kedvelnek, vagy kezdetben súllyal ellátni, hogy könnyebben megtanulják használni. Ezenkívül a taposós etetők számát az állatok számához kell igazítani – a legtöbb típusnál egy etető 4-5 egyed számára elegendő.

A barkácsolók számára van egy tippünk saját etető készítésére – bármilyen műanyag edény használható, amelybe könnyen fúrhatunk lyukakat, és behelyezhetünk egy adagolót, amely lehetővé teszi a takarmány szabályozott adagolását, miközben megvédi azt az időjárási hatásoktól. Az egyes lyukak közötti távolság körülbelül 15 cm legyen, hogy minden tyúk kényelmesen hozzáférhessen a táplálékhoz.

Bármilyen etetési forma esetén soha ne feledkezzen meg a friss és tiszta ivóvíz biztosításáról!