Mi az állatjóllét (welfare)?

A „welfare” szó az óészaki „Velferth” szóból származik, amely a „jó” (val) és az „út” (fara) szavakból tevődik össze. Ez a kifejezés tehát az állatok jóllétét jelenti, vagyis azt az állapotot, amikor az állatok élete kielégíti természetes szükségleteiket és ezáltal elégedettséget biztosít számukra. A welfare-t az állatok pszichés állapotaként is leírhatjuk.

Az alapelvek az öt szabadság elvében fogalmazódnak meg:

• Szabadság az éhségtől és szomjúságtól – friss vízhez és megfelelő takarmányhoz való hozzáférés biztosításával, amely fenntartja az egészséget és a jó erőnlétet.
• Szabadság a kényelmetlenségtől – megfelelő környezet, búvóhely és kényelmes pihenőhely biztosításával.
• Szabadság a fájdalomtól, sérülésektől és betegségektől – megelőzéssel vagy gyors diagnózissal és kezeléssel.
• Szabadság a félelemtől és stressztől – olyan környezet és bánásmód biztosításával, amely kizárja a pszichés szenvedést.
• Szabadság a természetes viselkedés kifejezésére – megfelelő tér, környezet és azonos fajú állatok társaságának biztosításával.

Számos országban léteznek jogszabályok, amelyek meghatározzák az állatjóllét minimális követelményeit. Ezek a szabályozások védik az állatokat, és biztosítják, hogy szükségleteiket figyelembe vegyék.

Az állatjóllétet számos tényező befolyásolhatja, és ezek minden egyedre eltérően hathatnak. Ide tartoznak például a 

fizikai tényezők (környezeti tényezők – hőmérséklet, páratartalom, zaj stb.),kémiai tényezők (a levegőben lévő anyagok koncentrációja – oxigén, káros vagy mérgező gázok)és a biológiai tényezők (mikroorganizmusok jelenléte).

Fontos szerepet játszik továbbá a táplálás, itatás, az elhelyezés módja, valamint a szociális kapcsolatok lehetősége is. Minden esetben tiszteletben kell tartani az adott állatfaj etológiai sajátosságait.

Az állatjóllét kulcsfontosságú nemcsak az etikus állattartás, hanem a gazdaságosság és fenntarthatóság szempontjából is. Azok az állatok, amelyek jó körülmények között élnek, általában egészségesebbek és produktívabbak. Ez pozitív hatással van az élelmiszerek minőségére, és nagyobb nyereséget biztosít a tenyésztők számára.

Egyre több ember érdeklődik az élelmiszerek származása és az állatok életkörülményei iránt, ami azt jelenti, hogy a magas standardokat betartó gazdaságok jobb hírnevet szerezhetnek.