Miért kérődzik a tehén állandóan, és miért nyeli le a kutya a falatokat egyben? Az állatok emésztése nagyító alatt
Pavel Frček

Szerző: Pavel Frček

16.05.2025

Miért kérődzik a tehén állandóan, és miért nyeli le a kutya a falatokat egyben? Az állatok emésztése nagyító alatt

Elgondolkodtál már azon, miért kérődzik a szarvasmarha órákon át, miközben a kutya szinte rágás nélkül nyeli le az ételt? Ennek oka az eltérő emésztőrendszerükben rejlik. Míg egyes állatoknak egyszerű gyomruk van, mások az evolúció során több gyomorrekesszel, mikrobiális emésztéssel vagy akár kavicsok segítségével alkalmazkodtak. Miben különböznek egymástól az egyes állatcsoportok?

Monogasztrikus állatok: egyszerű gyomor, hatékony rendszer

Az egyszerű gyomrú, úgynevezett monogasztrikus állatok közé tartoznak az emberek, húsevők (például kutyák és macskák), mindenevők (sertések), valamint a lovak, szamarak, nyulak és rágcsálók. Az emésztőrendszerük a következőkből áll: szájüreg, nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél.


A táplálékot a szájüregben aprítják fel, ahol a ptialin nevű enzim megkezdi a keményítők lebontását (ezért érezzük édesnek a kiflit, ha sokáig rágjuk).


A nyelőcsövön keresztül az étel a gyomorba kerül, ahol megkezdődik a kémiai emésztés – a sósav (HCl) fertőtleníti az ételt, és aktiválja a fehérjék és zsírok lebontásához szükséges enzimeket. Így kisebb építőelemek – aminosavak és zsírsavak – keletkeznek. Ezek a belekben szívódnak fel, ahol a hasnyálmirigy és az epehólyag váladékai is közreműködnek. A vastagbélben a víz és ásványi anyagok visszaszívódnak, és a megemésztett anyag sűrűbbé válik.


Röviden: először a kémiai (gyomor – savak) és az enzimatikus emésztés történik meg. A mikrobiális emésztés csak ezután következik.

Madarak különlegessége: emésztés kavicsokkal

A madarak emésztőrendszere hasonló a monogasztrikus állatokéhoz, néhány érdekes kiegészítéssel. Van például begyük, ahol a táplálék tárolódik, és esetenként előemésztődik. Emellett a gyomruk két részből áll – a mirigyes gyomor emésztőnedveket termel, míg az izmos gyomor (zúzógyomor) egyfajta malomként működik.


Ezért a madarak – különösen a baromfi – apró kavicsokat (úgynevezett grit) nyelnek le. Ezek mechanikusan segítik az étel aprítását, hiszen a madaraknak nincsenek fogaik. A tényleges kémiai és enzimatikus emésztés is a gyomorban történik.


Ez az evolúciós „rövidítés” lehetővé teszi, hogy a madarak gyorsan elfogyasszák a táplálékot, és azt biztonságosan meg is emésszék anélkül, hogy rágniuk vagy kérődzniük kellene.

Poligasztrikus állatok: amikor az állatnak négy gyomra van – de egyik sem fölösleges

A kérődzők – például a szarvasmarhák, juhok és kecskék – poligasztrikus állatok. Emésztőrendszerük négy gyomorrekeszből áll: bendő, recés, százrétű (ezek előgyomrok) és oltógyomor (az igazi gyomor). Bár gyakran mondják, hogy négy gyomruk van, pontosabb úgy fogalmazni, hogy egy összetett gyomruk van négy különálló szakaszban.


Miután a táplálék a szájban felaprításra került, a bendőbe jut, ahol megkezdődik a mikrobiális emésztés. A takarmányt mikroorganizmusok – baktériumok, ostorosok és gombák – támadják meg, amelyek képesek lebontani a cellulózt, amit sem az ember, sem más monogasztrikus állat nem tud. Érdekesség, hogy ezek a mikrobák először az egyszerű cukrokat hasznosítják, és csak ezután kezdenek neki az összetettebb anyagoknak.


Amikor a kérődző pihen, visszaöklendezi a falatot – azaz visszahozza a szájába, és újra megrágja. Ez a folyamat többször is megismétlődik, míg a takarmány teljesen fel nem aprózódik. Ezután továbbhalad az előgyomrokon, majd az oltógyomorba, ahol a kémiai és enzimatikus emésztés a monogasztrikus állatokhoz hasonló módon történik.

A tehén képes saját fehérjét előállítani

A kérődzők egyik legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy kétféle fehérjeforrással rendelkeznek. Az első a hagyományos – a táplálékból származik (például hüvelyesek, szója stb.), ám ez nem teljes értékű fehérje. A második forrás azonban sokkal kifinomultabb: a bendőben élő mikroorganizmusok. Ezek nemcsak az emésztésben segítenek, hanem amikor elpusztulnak, továbbutaznak a bélrendszerben, és testük megemésztésre kerül – így teljes értékű, állati eredetű fehérje keletkezik. Gyakorlatilag a tehén „belülről termeli meg” a saját fehérjéjét.


Ez a folyamat különösen fontos a mezőgazdaság számára, mivel a kérődzők képesek alacsonyabb minőségű növényi fehérjéket is hasznosítani, és azokat értékes termékekké – tejjé vagy hússá – alakítani.

Nem a tehenet etetjük, hanem a benne élő mikrobákat

A sikeres kérődzőtartás kulcsa egy egyszerű szabály megértése: „Nem a tehenet etetjük, hanem elsősorban a benne élő mikroorganizmusokat.”  A megfelelő takarmánynak jó minőségűnek kell lennie – nem lehet penészes, rothadt vagy fagyott –, és az etetési változásokat fokozatosan kell bevezetni, például zöld legelőre való átálláskor. Ha jól gondoskodunk a mikrobákról, cserébe egészséges és termékeny állatot kapunk. Legyen szó tehenekről, húshasznú bikákról vagy sajtot adó kecskékről – minden a bendőben kezdődik.

További cikkek

Gyomorfekély lovaknál

31.10.2025

Gyomorfekély lovaknál

A gyomorfekély a lovak egyik leggyakoribb gyomorbetegsége. Gyakran gasztritiszhez (a gyomornyálkahártya gyulladásához) társul. Leggyakrabban verseny- és sportlovaknál fordul elő, de bármely életkorú, fajtájú vagy nemű ló szenvedhet tőle, különösen, ha korlátozott a takarmányhoz való hozzáférésük.

Olvasd el a cikket
A méhek varroatózisa

29.10.2025

A méhek varroatózisa

A varroatózis a méhek nagyon veszélyes parazitás megbetegedése, amely kisebb-nagyobb mértékben szinte minden méhcsaládot érint. Hogyan lehet védekezni ez ellen a betegség ellen? Milyen megelőző intézkedések léteznek? És hogyan nyilvánul meg a fertőzés? A válaszokat az alábbi cikkben találja.

Olvasd el a cikket
Cukorbetegség állatoknál

27.10.2025

Cukorbetegség állatoknál

Ez a betegség sajnos nemcsak az embereket érinti, hanem a mi szőrös kedvenceinket is. Olyan rendellenességről van szó, amely befolyásolja a szervezet vércukorszint-szabályozó képességét. Állatoknál leggyakrabban az 1-es típusú cukorbetegséggel találkozunk, amikor a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint. Ez a vércukorszint túlzott emelkedéséhez vezet, ami számos egészségügyi komplikációt okozhat. A mai cikkben erről a betegségről tudhat meg többet.

Olvasd el a cikket